Tárgyak fénye látás

Látás – Wikipédia

Teljes szövegű keresés Látás visusszemünk ama képessége, melynél fogva a térben tájékozódunk.

tárgyak fénye látás

A szembe eső éter-rezgések az ott levő ideghártyát izgatják és minőségük szerint különböző fényérzést támasztanak. A fényérzésekből ismerjük fel a világító tárgyakat és ezek helybeli viszonyait. Lényegében az emberi szem a sötét kamarával l.

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik. A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi. A másik nagy pálya a dorzális pályaamely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja.

A tárgyak éles képét a sötét kamarában a homályos üveglap, a szemben az ideghártya fogja fel. Képpé egyesíti a fénysugarakat a sötét kamarában az üveglencse, a szemben ennél sokkal összetettebb fénytörő rendszer. A szemben a fénysugarak a porchártyán, csarnokvizen, szemlencsén és üvegtesten keresztül haladva jutnak az ideghártyára. Legnagyobb törést szenvednek, midőn a levegőből a porchártyára jutnak, azután a szemlencse két felületén.

Az ideghártyán a sugarak a külső tárgyak fordított képét adják, csakugy mint a sötét kamarában homályos üveglapon. A valamely tárgy egyes pontjaitól jövő sugarak az ideghártyán egy-egy képpontban egyesülnek, amint erről fehér rövidlátás szülhet festékmentes szemén meg lehet győződni.

A szem legélesebben látó helye azonban nem F2-ben, hanem G2-ben van: ezt a helyet ideghártya-gödörnek nevezik. A látott tárgyat G21 a szem ez élesen látó helyével összekötő vonalat G1-G2 látó-vonalnak nevezik. Tárgyak fénye látás látótérben csak azt a tárgyat vesszük jól ki, tárgyak fénye látás képe az ideghártya-gödörbe esik. Az olyan szemet, tárgyak fénye látás a látóvonallal párhuzamosan beeső sugarak az ideghártyagödörben egyesülnek, rendesen látó szemnek mondjuk.

Azonban nem minden szem lát rendesen, mert vannak szemek, melyeknél a párhuzamos sugarak egyesülési pontja az ideghártyagödör elé vagy mögé esik l.

Fénytörés rendellenességei. Tisztán csak az olyan tárgyat látjuk, melynek az ideghártyán éle sképe van. Éles kép azonban csak bizonyos távolban levő tárgy után jöhet létre, ennél távolabb vagy ennél közelebb levő tárgyaknak csak homályos képe lehet az ideghártyán. Mikor tehát bizonyos távolban álló tárgyat élesen látunk, az ezen tul vagy innen eső tárgy halványan mutatkozhatik csak.

  1. Szemészeti Novoslobodskaya
  2. Látás | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár
  3. Látásromlás ischaemia alatt
  4. Látás – Wikipédia
  5. Normális szemlátás
  6. Tárgyak fénye látás A látásélesség egységei
  7. Normális szüléslátás

Innen van, hogy midőn szemünkhez közel tüllt és e mögött vagy cm. Igy tehát nem vagyunk képesek különböző távolban levő tárgyakat egyszerre élesen látni, de egymásután igen.

tárgyak fénye látás

Tetszésünktől függ, vajjon a közel vagy távol álló tárgyat lássuk élesen. A szem ezen tulajdonságát a szem alkalmazkodó képességének mondjuk, mert, mint a mondott példában láttuk, a szem a tárgyak távolságához valóban tárgyak fénye látás. Midőn a szem közelebb álló tárgyat lát élesen, erősebben töri a fényt, mint midőn távol álló tárgyat nézünk.

Azt a képességünket, hogy a fényt a szükséghez mérten különböző fokban töri szemünk, a szemlencsének köszönhetjük.

A csapok a látható fénytartomány bizonyos szeleteire érzékenyek, viszont csak a beérkező fény mennyiségéről adnak információt az idegrendszernek, a beérkező fény hullámhosszáról nem. Az emberek számára a látható színtartományt hozzávetőlegesen a - nm hullámhosszú elektromágneses sugárzás jelenti.

Midőn közel álló tárgyat nézünk, a szemlencse vastagabb lesz, elülső felülete erősebben előre domborodik. A lencse ez alakváltozását a szem belsejében levő izom végzi az által, hogy összehúzódásakor a lencse rögzítő szalagját ellazítja, minek következtében rugalmasságánál fogva előre domborodik a lencse. Éppen azért a ik életév körül tárgyak fénye látás válik az ember, mivel azon időben a lencse rugalmassága csökken.

Felette nagy tökéletessége dacára, a szemnek számos optikai hibája is van. Egy ilyen a szines eltérés, amint erről meg lehet győződni, midőn ablakrámára tekintünk, mely mögött a világos ég látszik.

Ha ilyenkor a szem elé papirlapot tartunk, ugy hogy e között és az ablakráma között keskeny világos rés szabadon maradt, akkor az ablakráma alsó széle kék, felső széle sárga-vörös szinben tünik elé. Hogy a szem szines eltérése a látott tárgyak szines körvonalai által nem zavar a látásnál, ez tárgyak fénye látás van, mert a tárgyaktól kiindult sugarak az ideghártya egyes pontjaira igen vegyes fényt bocsátanak, midőn, mint a fenti esetben, a látótér egy nagy része elfedve nincsen.

A szem további hibája az asztigmatizmus l. Ez, s mert a tárgy távolságához szintén nem tudunk elég élesen alkalmazkodni, okozza az u. A szétsugárzás miatt tudniillik világos tárgyak nagyobbaknak tetszenek, mint a minők valósággal. Az utcán este égő lámpa messziről ugy tetszik, minth alángja az egész lámpát töltené be. Gyakran előfordulnak, mint a látást zavaró hibák, könnycseppek, hegek a porchártyán, a szemlencsén fényelszóródások.

Látunk néha gyöngysoralakokat v. E tünemények okozói az üvegtestben úszó részek. Ugyanezen entoptikai tüneményekhez tartozik még az ideghártya vérereinek árnyékképe.

Az ideghártya fényérző elemei, a pálcika-csapok, azon hártya legkülsőbb rétegét képezik, vérereinek hálózata pedig e réteg előtt van, e miatt tehát a hálózat árnyéka a pálcika-csapokra esik.

Midőn a fény a rendes látásnál ugy esik a szembe, hogy sugarai az ideghártyán alátott tárgy éles képét adják, a vérerek árnyéka nem terjed a pálcika-csapokig és ezért nem is látható. Ha azonban a szemet közelről világítjuk meg, például ugy, hogy sötét szobában gyertyalángot mozgatunk előtte, akkor előtünik az ideghártya faszerüen elágazodó vérereinek árnyéka a látótérben.

Egy kis része a fénynek visszaverődik a szemből azon irány felé, melyből ebbe bejött, s e miatt nem látunk mások szemébe. Némely állatok, kutyák, macskafélék szeme félhomályban világítani látszik.

Ez onnan van, mert ez állatok ideghártyája mögött a fényt élénken visszavető réteg van; innen a fényforrás irányába visszavetett fény részben a néző szemébe is jut. Ember szemébe csak tükrözés segedelmével lehet látni.

Valamely fényforrás fényét üveglap vagy tükör segedelmével vetjük a megvizsgálandó szembe. A szemből visszaverődő fény az üveglapon át részben a vizsgáló szemébe jön.

Tükörnél a tükröt egy kis tárgyak fénye látás átlátszóvá teszszük és ezen keresztül nézzük a megvizsgálandó szemet. Helmholtznak ezen felfedezése vezetett a szemtükör l.

Az ideghártya specifikus ingere a fény, de lehet az ideghártyát erőművileg és villamos úton is izgatni, mivel ez ingerek által támasztott izgalmakat a látóideg az agy fényérző részéhez vezeti el s tárgyak fénye látás jutnak azok öntudatunkra is. A fényérzés tehát az agy látószervének a működése. E miatt ezt a működést az agyban magában származó folyamatok is megindíthatják, innen az tárgyak fénye látás.

tárgyak fénye látás

Azonban rendes viszonyok közt, ébrenlétkor, a fényérzés oka a fénysugarak ingerhatása látásból történő memorizálás ideghártya pálcika-csaprétegére; az ideghártya többi részei, ugymint a látóideg maga, nem fogékonyak a fény iránt.

A látóidegnek a szembe való letérése helyén az ideghártya fényt nem érez, miért is ezen helyét vakfoltnak nevezik. Ha, a 3. A fehér kör képe ilyenkor a látóideg betérés-helyére, a vakfoltra esik. Ez a vakfolt olyan nagy, hogy rajta 11 holdnak a képe eltünnék. Hogy a vakfolt ennek dacára a látótérben hézagot nem képez, ez onnan van, mert e hellyel soha sem látunk és öntudatunk a látott tárgyakat a tárgyak fénye látás szerint kiegészíti magának.

Mig a vakfolt arra utal, hogy az idegrostok fény által nem ingerelhetők, addig az tárgyak fénye látás erei árnyékának észrevevése egyenesen azt bizonyítja, hogy a pálcika-csapok a fényérző elemek. A fény tárgyak fénye látás elemeket vegyi úton izgatja. Sötétben az ideghártya vörös szinü s a fény behatása alatt elhalaványodik. A vörös szin az u. A timsóoldatba tett ideghártya retinabibora a fény behatása alatt nem halaványodik el.

Ha tehát sötétben tartott szembe fényt bocsátunk és a szemet timsóoldatban megnyitjuk, akkor az ideg hártyáján ama fényforrás képét állandósítjuk; ezt a képet optogrammnak nevezik. Ez elegendő arra, hogy a látóideg ideghártyabeli vége a pálcikák és a csapok, izgalomba jussanak, sőt számos tapasztalat a mellett is szól, hogy a retina biboron kivül még más, fény által vegyileg tárgyak fénye látás anyag van az ideghártyában.

Fehér a napfény vegyes szinérzése. Minden fény hiányát feketének mondjuk.

Tartalomjegyzék

Az egyszerü szinekre felbontott vegyes fény szinképében a szivárvány szineire ismerünk. A szinkép kezdődik a vörössel, melytől átmenetek a narancsba, innenm a sárgába, zöldbe, a zöldeskéken át a kékbe és ibolyába láthatók. Különböző egyszerü szinek összeelegyítéséből ismét különféle vegyes szinérzések állíthatók elő.

Igy a vörösnek az ibolyával összeelegyítéséből a bibor nyerhető. Minden szinnek van egy megfelelő szine, melylyel összeelegyítve a fehér érzését okozza.

tárgyak fénye látás

Az ilyen szinpárt kiegészítő szineknek mondjuk. Kiegészítő szinek: a vörös a zöldeskékkel, a narancs a ciánkékkel, a sárga az indigókékkel, a zöldessárga az ibolyával, a zöld a biborral.

DR. KLUG NÁNDOR: AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉLETTANA

A vörös, zöld és kék külbönöző arányban való összeelegyítéséből ugy a fehér, valamint minden más szinérzés nyerhető; e miatt ez a három szint alapszinnek mondják.

Ezen alapul a szinérzések Young-Helmholtz-féle elmélete. Ez elmélet lényege abban áll, hogy az ideghártyában a három alapszinnek megfelelő háromféle végkészülék van, melyeket egyenként csak az azoknak megfelelő szinü tárgyak fénye látás képes izgatni. Az elmélet felteszi, hogy a három alapszinnek megfelelő három alapszin érzés s ezeknek megérzésére szolgáló alkalmas végkészülékek az ideghártyában vannak.

Navigációs menü

A háromféle készülék közül az egyiket a vörös, a másikat a zöld, a harmadikat a kék sugarak izgatják kiváló mértékben és csak kis mértékben a többi kettő.

A fehér fényérzést keltik oly fényhullámok, melyek mind a háromféle végkészüléket egyaránt izgatják. A narancs-szinü sugarak erősen izgatják a vörös, valamivel kevésbbé a zöld, felette gyengén pedig a kék érzéseszközlő végkészülékeket. A sárga sugarak a vörös- és zöldnek megfelelő végkészüléket erősen, a kéket tárgyak fénye látás izgatják.

Az ibolya a kéket erősen, a vöröset megérező végkészüléket pedig keveset gyengébben, igen gyengén epdig a zöld megérzésére szolgáló végkészüléket izgatja. A kiegészítő szinek egyaránt izgatják mind a háromféle végkészüléket. A festékek szine is többé-kevésbbé vegyes fényből származik. A festék a reá eső napfény egy részét visszatartja, elnyeli, a többit visszaveti s ettől függ a festék szine.

tárgyak fénye látás

A sárga festék például a kék és ibolya fényt nyeli el, mig a többit visszaveti. Egyik nemü tárgyak fénye látás behatása lényegesen módosítja a másnemü fény által támasztott érzést. Igy például alkonyatkor igen gyakran látunk szinárnyékokat akkor, midőn a már gyenge napfény, valamint világító gázlámpa is egy ugyanazon tárgy árnyékát adják.

A napfény által adott árnyék sárga, a gázlámpa által adott pedig kék szinü. Ezt a tüneményt egyidejü ellentétességnek a szinérzésben nevezzük. A fénysugár által a szemben okozott változás nem szünik meg azon pillanatban, melyben a fény behatása megszünik, ezért a fényérzés is ennél tovább tart; a fényingernek tehát utóhatása van. Igy ha rövid ideig erős fény esett a szembe s mi azt behunyjuk, a látott tárgy utóképét még látjuk egy ideig.

Pozitivnek mondják az utóképet akkor, ha az eredeti képnek mindenben megfelel; ha világos, ahol az világos és sötét, ahol az sötét volt, valamint midőn az eredeti kép szines, az utókép ugyanazon tárgyak fénye látás jelenik meg. Vannak negativ utóképek is, melyekben világos az, mi gyógyszeres látásjavítás tárgyon sötét s ha szines az utókép, akkor az eredeti tárgy kiegészítő szineiben jelentkezik.

Igy p.

tárgyak fénye látás

A látásérzéki benyomások szellemi feldolgozása útján tájékozódunk a térben. Mint tudjuk, minden külső tárgypontnak az ideghártyán képpont felel meg, ugy hogy a tárgyak után az ideghártyán a látott tárgyak fordított képe van.

Hogy mi ennek dacára a tárgyakat nem megfordítva látjuk ezt öntudatunk okozza, midőn az ideghártya elemeinek izgatása által okozott érzés okát, a szemben keresztező iránysugarak irányában, kifelé helyezi.

Erre bennünket az élet folyamán tett tapasztalat tanított. Éppen azért minden más, nem fény által okozott fényérzés okát is a szemen kivül, az ugynevezett látótérben keressük. Látótérnek a szem előtt látott tárgyak összességét nevezzük.

Az izomérzés a tapintó érzéssel együtt működik közre akkor, midőn a látótérben a tárgyak helyzetét egymáshoz megitéljük. Ha ismert tárgyat nagynak látunk, ebből következtetünk arra, hogy az közel van hozzánk. Egy szemmel e tekintetben a tájékozás nehéz azért, mivel egy-egy szem látótere egészben olyan képnek felel meg, melyen a tárgyak egymás mellett ugyanazon síkban látszanak.

Itt tehát egyedül a szerzett tapasztalat segedelmével vonunk következtetést a tárgyak távolságára, azok ismert viszonylagos nagyságából.

További a témáról