Az emberi látás másodpercenként. Fő navigáció

1. Csipkebogyó a látáshoz
2. Homályos látás torlódással
3. A szem nem rögzít állóképeket.
4. Hány kép másodpercenként látja az embereket. A szem struktúrája és érdekes tények
5. Он молчал.

Csak az emberek töredékét nem veri át ez az optikai illúzió A monitorok, filmek és videojátékok világában gyakran találkozhatunk a képfrissítés, illetve a másodpercenkénti képkockák fps kifejezésekkel. A gyártók azt sugallják, hogy minél magasabb ezek értéke, annál élvezhetőbb az adott látvány.

Vajon tényleg ilyen egyszerű a helyzet? A legtöbb helyen azt olvashatjuk, hogy ha szemünk 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt agyunk már mozgásként észleli. Tény, hogy az emberi szem, ide értve a receptorokat és a transzmissziós rendszert, másodpercenként átlagosan képet tud továbbítani és analizálni — igaz, jelentős eltérés is jelentkezhet.

Az emberi szem

A látóközpont az egyes képeket általában a másodperc tizenötöd részéig tartja meg, így ha ezen időszak alatt újabb információt kap, az a folytonosság érzetét kelti bennünk. A legyek ugyanennyi idő alatt ennél jóval több vizuális információt is képesek feldolgozni, többek közt ezért nehéz lecsapni őket. Amikor másodpercenként 15 vagy ennél több összefüggő képkockát látunk, azt már szaggatásmentes mozgásnak érezzük.

Ezt nevezik látszólagos mozgásnak.

Az emberi látás másodpercenként

Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb az fps, annál folyamatosabbnak érezzük a mozgást. Ez azonban nem minden helyzetben ilyen egyszerű.

Elsőre talán nem is gondolnánk, hogy a látszólagos mozgás észlelésére mennyi tényező hat. Ilyen faktorok lehetnek többek közt a fényviszonyok, az észlelő fáradtsága és látórendszerének edzettsége, az fps értéke, az emberi látás másodpercenként látótere mely részén jelenik meg az adott objektum.

Fotó: Thinkstock Erre a linkre kattintva ki lehet próbálni a látszólagos mozgás észlelésére ható néhány tényezőt. Éppen ezért nagyon nehéz pontosan megállapítani, hogy másodpercenként hány képkockánál a legkellemesebb a látszólagos mozgás.

Már csak azért is, mert eltérő helyzetekben és környezetekben — például egy moziban vagy egy belső nézetű lövöldözős az emberi látás másodpercenként — egészen más típusú látványra van szükségünk.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bizonyos általánosságokat megfogalmazni. Így alakult ki a szabvány Az, hogy végül miért épp a 24 fps az emberi látás másodpercenként elfogadottá a filmiparban, részben a technikának, részben a megszokásnak köszönhetjük.

A némafilmes korszak első kamerái másodpercenként képkocka sebességgel működtek, ami már elegendő volt a mozgásérzékeléshez, de még szaggatottan adta vissza a folyamatos mozgást — mondta a A napjainkban szabványnak mondható 24 fps csak a hangosfilmek korában alakult ki.

A technika ugyan később rengeteget fejlődött, a 24 fps azonban többnyire megmaradt.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a rendezők minden esetben másodpercenként 24 képkockával dolgoznak. Hajnal Ernő szerint már az es években is kísérleteztek a magasabb képsebességgel, az erősebb vizuális hatás érdekében pedig manapság is születnek HFR High Frame Rates filmek — ilyen volt például a ben bemutatott, 48 fps-sel felvett A hobbit: Váratlan utazás; vagy a os, fps-es Billy Lynn hosszú, félidei sétája című film.

Sok filmművész egyszerűen nem fogadja el a magas kockaszámot, és elutasítja azzal, hogy nem ad klasszikus mozgókép-hatást, így nem esztétikus — mondta Hajnal Ernő. Mivel a legtöbb az emberi látás másodpercenként 24 fps-sel dolgoznak, a magas kockaszámú alkotásból általában 24 fps-es változat is készül. Nem mindegy, hogy mozi vagy tévé A klasszikus mozis és a televíziós megjelenítés között rengeteg a különbség.

Míg a hagyományos filmvetítésnél képkockákkal dolgoznak, a monitoroknál a kulcs a képfrissítési frekvencia mértékegysége: Hertz.

Hány képet rögzít az emberi szem másodpercenként, és ezt lehet-e változtatni?

Fotó: Thinkstock A televíziók képfrissítése az adott ország elektromos hálózatától függ: Európában az az emberi látás másodpercenként Hz, az Egyesült Államokban a 60 Hz lett a szabvány a hagyományos képcsöves televízióknál.

Mivel 50 Hz-es képfrissítés mellett nem lehet eredeti formában megjeleníteni a 24 fps-es filmeket, a műsorok és filmek képsebessége a televíziókhoz igazodott. Hazánkban a 25 fps-es és 50i-s azaz 50 félképes sugárzás vált bevetté, a tengerentúlon viszont a 30 fps-es.

Az emberi látás másodpercenként képfrissítésre is érdemes figyelni A képfrissítési frekvencia azt mutatja, hogy az adott monitor másodpercenként hány képkockát rajzol ki.

A képfrissítés alapvetően azt határozza meg, hogy mennyire érezzük folyamatosnak a monitorból érkező fényt: minél többször villantja fel a képernyő a képeket, annál kevésbé érzünk vibrálás — kivéve az LCD-k esetében, ahol a magasabb frekvencia jobb képminőséggel jár.

• Hány képet rögzít az emberi szem másodpercenként, és ezt lehet-e változtatni?
• Hány képkocka másodpercenként látja az emberi szem??
• Leet | Hány FPS-en pörög a szemed? - Leet
• Nem mindegy, hogy mozi vagy tévé Az emberi látás másodpercenként Szükségünk van a Hz-re vagy sem?
• A szem struktúrája és érdekes tények Hány kép másodpercenként látja az embereket.
• Az emberi látás másodpercenként, Hogyan értékelje a látását
• Állandó kérdés gépvásárlás, játékvásárlás előtt, hogy vajon hány FPS-t lehet kisajtolni a gépből egy-egy játékban, hiszen a játékélmény szempontjából valóban fontos, hogy milyen folyamatosan látjuk a mozgást.

Azt a küszöböt, mely felett a fényt folyamatosnak látjuk, kritikus fúziós frekvenciának nevezik, és számtalan tényező befolyásolja.

A képfrissítés tehát — ideális esetben — magát a létrehozott képet nem módosítja, legfeljebb annyiban, hogy az élesebbnek tűnő mozgás érdekében átmeneti kockákat generál a létező képek közé. Csak azért, mert a monitor online látásvizsgálat betűkkel frekvenciával dolgozik, még nem fogunk több vizuális információhoz jutni. Amennyiben az fps és a képfrissítési frekvencia nincs összhangban, bizonyos esetekben torzulás vagy szaggatás jelentkezhet — szerencsére erre van megoldás: a vertikális szinkron Vsync.

A változást a progresszív egészképes megjelenítők, projektorok és televíziók megszületése hozta el, melyek már képesek 24 fps-t is megjeleníteni. Napjainkban a monitorok igen változatos képfrissítéssel készülnek, az újabb tévék például gyakran Hz-esek, de típustól függően akár Hz-essel is találkozhatunk. A vásárlásnál azt kell figyelembe venni, hogy milyen bemeneti fps-sel kell majd megbirkóznia az adott képernyőnek.

Hány képkocka másodpercenként látja az emberi szem??

A magas fps-től leszünk jó mesterlövészek? A fentiek után végre rátérhetünk a lényegre: mi értelme a magas fps-nek és frekvenciának? Nos, a válasz helyzettől függ.

A mozikban például rendszerint 24 fps-sel találkozhatunk. Bár ennél magasabb képsebességgel még simábbnak látnánk a vásznon megjelenített mozgást, és vannak is kísérletek magasabb fps értékekkel, a HFR filmek egyelőre nem arattak osztatlan sikert.

A televíziós adásoknál is hasonló a helyzet: van egy szabvány, ehhez kell igazodni. Nem lehetetlen, hogy a jövőben sokkal gyakoribb lesz a filmkészítésben a az emberi látás másodpercenként képsebesség, egyelőre azonban sem az alkotók, sem a nézők többsége nem áll készen a váltásra.

Persze, itt is szem előtt kell tartani bizonyos tényezőket. Egy lassabb játéknál, például egy körökre osztott stratégiánál, a másodpercenként megjelenő képszám növelésével nem feltétlenül válunk ügyesebbé. Igaz ugyan, hogy a vizuális élmény — bizonyos szintig legalábbis — javulni fog, a játék nem elég pörgős ahhoz, hogy az fps növekedésének jelentős hatása legyen.

Egy gyorsabb, rövidebb reakcióidőt igénylő programnál, például egy FPS-nél first-person shooter azonban már érezhetően ügyesebbé válhat a játékos. Ennek elsődleges oka az, hogy az FPS-eknél sokkal gyakoribbak a képek közti hirtelen váltások. Míg egy többnyire stabil képnél nehéz észrevenni a különbséget az alacsonyabb és magasabb fps között, addig a gyors mozgások megjelenítésekor már komoly eltérést tapasztalhatunk.

Sőt, bizonyos, rendkívül magas fps felett a túl sok vizuális információ akár kényelmetlen is lehet, ha látórendszerünk nem tudja feldolgozni a hatalmas mennyiségű vizuális információt.

Az alábbi videó a 15, 30 illetve 60 fps közti különbséget érzékelteti. A hobbit: Váratlan utazás 48 fps-es változatának megtekintése után volt, aki szédülésre panaszkodott, sok gamer azonban még a 90 fps-t is kevesli. A képsebesség tehát bizonyos szint felett és alatt helyzet- és személyfüggő.