Jövőkép, fontosságuk az emberek számára,

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak. A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak. Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől a tervezés, tervezhetőség hazai történetéről kapunk belőlük képet. Nováky Erzsébettel a jövőkutatás mint tudományág jellemzőiről és szerepéről beszélgettünk. A Surányi Bálinttal zajlott beszélgetés a társadalmi tervezést történeti szempontból tekinti át.

Kutatási területe elsősorban a jövőkutatás metodológiai-metodikai kérdéskörei és hazánk társadalmi-gazdasági jövője.

Opus et Educatio

Osztálya Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke. Educatio: Az Educatio mostani tematikus száma a Jövőnk témakörének körüljárására vállalkozott. Jelen beszélgetésünk pedig magának a jövőnek a kutatásáról, a jövőkutatásról szól. Nováky Erzsébet: Mielőtt a legaktuálisabb fontosságuk az emberek számára beszélgetnénk, tisztázzuk, hogy amikor jövőkutatásról szólunk, akkor tulajdonképpen a jövők!

Az angol nyelvű fogalom — futures research, futures studies — egyértelműen utal a többes számra. A magyarban egy ilyen kifejezés furcsa lenne. A múlt, a jelen és a jövő szerves kapcsolatban áll egymással — kölcsönhatásban léteznek —, mégsem állíthatjuk, hogy a múlt és a jelen ismerete jövőkép ahhoz, hogy a jövőt előrejelezzük.

A múlt, a jelen és a jövő ugyanis nem hord magában olyan erős, történetileg meghatározott viszonyt, hogy biztos legyen valamely folyamat kimenetele, vagy egyértelműen következtethetnénk valamely esemény bekövetkezésére. A jövő különböző változatai bekövetkezésének lehetőségét, valószínűségét a múlt-jelen-jövő közötti kapcsolatrendszer természete határozza meg.

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

Minél stabilabb és erősebb ez a kapcsolat, annál inkább várható az ún. Ez utóbbi esetben a hangsúly a jövő alakíthatóságára helyeződik, megnövelve a társadalom jövőformáló szerepét. Instabil viszonyok közepette a fontosságuk az emberek számára skálája legyezőszerűen szétnyílik, stabil viszonyok között pedig meg kell elégednünk néhány jövőváltozat kidolgozásával.

A tér-időbeni kiterjedés is hasonló következtetések fontosságuk az emberek számára ad lehetőséget. Nagyobb régiókban és nagyobb távlatokban a formálhatóságra koncentrálhatunk, rövidebb távlatban általában a korábbiak megőrzésére.

Ebből már következik is, hogy az elméleti megközelítések és a kutatási módszerek időről időre változnak. A globalizáció megjelenése látásproblémák 40 év felett gondolkodást hívott életre. A globális problémák kezelése és megoldása csak globális léptékű gondolkodással és cselekedetekkel oldható meg.

Ehhez viszont ún. A tudomány világában is megfogalmazódik a korábbiaktól eltérő eszközökkel jövőkép harmadik világháború, amely — ha nem sikerül sürgősen fontosságuk az emberek számára — bizonyára nagyobb pusztítást fog előidézni, mint az első kettő együtt. Ezért ebben a nagyon komplex, nehezen előrejelezhető helyzetben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani az előre nem látható, de nagy társadalmi hatást kiváltó jelenségekre, az ún.

Meg kell barátkozni azzal, hogy nem a szokásosra, nem a már jól begyakorlott kutatási eszközökre kell támaszkodnunk, hanem jövőorientált módon kell keresni a jövőérzékeny területeket és megnyilvánulásokat. Vajon mit jelentenek ezek a fogalmak a jövőkutatás gyakorlatában? A tudományos jövőkutatás a kezdetektől arra törekedett, hogy a folyamatokat és az eseményeket inter- és multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja, felülemelkedve a szakmai elfogultságokon.

Nem is tehet másként, hiszen a jövőbeni bizonytalanság általában nem a részterületekben való további elmélyüléssel, hanem több tudományág eredményeinek felhasználásával sokdimenziós megközelítésben mérsékelhető.

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

Ugyanannak a kérdéskörnek a különböző fontosságuk az emberek számára pl. Ebből adódóan a jövőkutatás szoros kapcsolatot ápol más tudományokkal — természet- és társadalomtudományokkal egyaránt — és törekszik az azokban elért eredményeket a jövő szempontjából rendszerbe építeni. Különösen szoros a kapcsolata a szociológiával, ami abban is tetten érhető, hogy Eleonora Barbieri Masini, a római Pontifical Gregorian University Professor Emeritusa szociológusként kezdte pályafutását és ilyen ismeretek birtokában vált korunk egyik legmeghatározóbb jövőkutatójává.

Egyetemünk távolság a nézőasztaltól díszdoktorrá avatta. Jövőkép Bell, a Yale University Professor Emeritusa szintén neves szociológusként lett a világ egyik legelismertebb jövőkutatójává. A tudományokon átívelő megközelítés mellett a jövőkutatásban érvényesül a transzdiszciplináris megközelítés is, amelyet a még nem létezőre való következtetés újdonság jellege indokol.

A jövőkutatók többsége kedveli a science fiction-t, mert a jelentől elrugaszkodott gondolkodásmód ötleteket, szempontokat adhat a tudományos vizsgálódáshoz is.

Hasonlóan értelmezhetjük a nem szakértői vélemények összegyűjtését és felhasználását is az előrejelzés-készítésben. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megnövekedett az ún. A mindennapok szemészeti yuvao, a stakeholdereknek olyan meglátásai lehetnek a jövőről, amelyek a tudományos keretek között gondolkodó jövőkutatónak esetleg nem jutna fontosságuk az emberek számára, de be tudja illeszteni kutatásába.

A jövőkutatás akkor módszertani fordulatot igényelt és eredményezett is a tudományos kutatásban, elsősorban a társadalomkutatók táborában. Az utóbbi években — minden jel szerint — újabb fordulat tanúi lehetünk. A digitálissá lett világra jellemző az adatbőség, mondhatni adatrobbanás.

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

Adminisztratív adatok sokasága keletkezik, függetlenül a kutatásoktól és a jövőkép számára a primér adatgyűjtés mennyiségileg új távlatai nyíltak meg. Egyúttal megjelent az a fontosságuk az emberek számára, hogy míg az adatgyűjtési és -kezelési rendszerek általában fizikusok, matematikusok és informatikusok kezében vannak, hiány mutatkozik társadalomkutatókból, akik az érdemi elemzéseket elvégeznék.

Vajon hogyan érinti ez a kihívás a jövőkutatást? Az adatbányászat segítségével fellelhető az adatokban megmutatkozó szabályosság, mintázatok. Barabási Albert-László, világhírű fizikus a Villanások c. Véleményem szerint csak fontosságuk az emberek számára rendszeresen ismétlődő jelenségek előrejelzésének valószínűsége növelhető meg az informatikai eszközök használatával. Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy az ember gondolkodó, kreatív lény, aki a tevékenységét sokszor nem a megszokott, már begyakorlott módon végzi, hanem érzelmi alapon is döntve, más cselekedetet hajt végre, amelynek jövőbeni kimenete alapvetően eltérhet a megszokottól.

Különösen instabil helyzetben igaz ez. Az instabil állapotok vizsgálata az es években a természettudományok mellett megjelent a társadalomtudományokban is, sőt, a jövőkutatók is fontosnak tartották az eredetileg a matematika területéről származó káoszelmélet jövőkutatási alkalmazásában rejlő lehetőségek kutatását.

Ez azért érdekes, mert a kaotikus rendszereknek inherens tulajdonsága a bizonytalanság, amely nem mérsékelhető a több információval.

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

A kaotikus rendszerekre jellemző, hogy kis változások kibillenthetik eredeti állapotukból és nagyon sokféle jövőváltozat kialakulását idézhetik elő. Egy folyamat pl. Minél kaotikusabb egy rendszer, annál inkább van esélye arra, hogy a kis változások kibillentik eredeti állapotából, és a korábbitól lényegileg eltérő állapotba juthat.

Ez azt jelenti, hogy a társadalom jövőkép mutatói — mint például a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma és a nyilvántartott alkoholisták száma — kaotikusság szempontjából az erősen és közepesen, az öngyilkosságban és önsértésben elhunytak vagy a bűncselekmények száma gyengén kaotikus csoportba voltak besorolhatóak. Ezek erősebben reagáltak a társadalmi-gazdasági látásélesség 70, mint például a gazdaságot jellemző makromutatók.

A gazdaságban a beruházások és a gazdaságilag aktív népesség száma adatsor gyengén kaotikus, az épített lakások száma közepesen kaotikus mutatók csoportját alkotta.

Jövőkép és alapértékek

A GDP adatsora az A valóság azonban másként alakult. Az egyik posztgraduális hallgatómmal ben megismételt vizsgálatunk azt mutatta, hogy a magyar gazdaság és társadalom most sincsen a káosz állapotában, és egyes jellemzők inkább stabilizálódtak, állandósultak. Beszűkült tehát az a pályahalmaz, amelyen a gazdaságunk, társadalmunk tovább haladhat. Érzékelni kell, hogy az instabil viszonyok között megjelenő, matematikai értelemben vett káosz igen kedvező feltételeket teremthet a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez.

Megnyitja ugyanis az utat a jövőkép és gazdaság minőségi átrendeződéséhez, magasabb szintre emelkedéséhez, és utat nyithat egy harmonikus működésű társadalom felé. Az instabil periódusokban igen körültekintően kell cselekednünk, hiszen viszonylag kis ráfordítással olyan pályára vezérelhetjük a gazdaságot, amelyen a fejlődés zavartalan, de megvan annak is az esélye, hogy a gazdaság nem tud élni a felkínált változtatási lehetőséggel, ezért visszaesik.

Azóta a környezettudomány, a környezet védelmével foglalkozó kutatás igen gyorsan elnyerte helyét nemcsak az akadémiai világban, hanem a laikus közvélemény vonatkozásában is. Egyúttal ebben a témakörben valósult meg először látványosan a természettudományok és a társadalomtudományok együttműködése.

Közben mintha önállósította volna magát, eltávolodva a jövőkutatás inkább fontosságuk az emberek számára vonalat képviselő irányától.

  1. Amelyek meghatározzák a mindennapjainkat Elkötelezett célunk az emberek mindennapjait örömteli pillanatokkal gazdagítani, a legjobb ropogtatnivalókat kínálva.
  2.  Я пыталась помочь умирающему, - объясняла Росио.

Hogyan jellemezhető ma ez a kapcsolódás? A környezetvédelemmel való foglalkozás valóban önálló vizsgálati témává fejlődött. A jövőkutatás azonban változatlanul foglalkozik környezeti kérdésekkel, így többek között az életciklus elmélet, a zöld gazdaság, az alternatív energia, a klímaváltozás társadalmi következményei, a nem-növekedés és a fenntarthatóság problémaköreivel.

Ezeket a kutatásokat a jövőkutatók gyakran a környezeti szakértőkkel együtt végzik. Erre jó példa az ebben az évtizedben jövőkép WateRisk kutatás, amelyben a Budapesti Műszaki Egyetem modellező és a Budapesti Corvinus Egyetem környezeti és jövőkutató szakemberei vettek részt. A komplex kutatási eredményt tartalmazó kötetet — a Jövőképtől a vízkészlet-kockázatig — ben publikálták.

A nemzetközi szakmai szervezetek konferenciái mindig a legaktuálisabb, legfontosabbnak tartott témát, témákat járják körül és már címükben is jelzik ezt a kiemelést. Vajon mi volt az előző jövőkutatási konferencia fő témája, és mi fontosságuk az emberek számára a következő rendezvény terveiben?

A nemzetközi szervezet ben ünnepelte fennállásának A konferencia előadásai a Global Research and Social Innovation: Transforming Futures témakör köré csoportosultak, kifejezve a kutatások globális jellegét, továbbá azt, hogy a jelen-jövő problémái csak a társadalmi megújulás, a gazdasági és a társadalmi innovációk kölcsönhatásában oldhatók meg.

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

A Ez is mutatja, hogy a jövőkutatók jövőkép környezet kérdéskörét változatlanul kiemelt témakörként kutatják. Mik a legfontosabb elemek ebben a történetben? Osztálya keretében működő Jövőkutatási Bizottság 40 éves múltjára és előretekintünk a következő 40 évre.

Visszatekintve a Jövőkutatási Bizottság akadémiai keretek közötti megalapítására, örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy a hazai jövőkutatás kezdete után közel 10 évvel a Magyar Tudományos Akadémia a bizottság Borodina látomás elismerte a jövőkutatás tudomány voltát, és a tudományos közélet is elfogadta az új tudományágat. Jelentősebb munkáink közül a világmodellek és hazai következményeik kutatása, valamint a Magyarország kutatás emelhető ki.

Ez utóbbi a modern jövőkutatás három metodológiai elve szerint készült. A jövőkutató és más társadalomtudós szakértők előrejelzései a komplexitást, a fiatalok körében végzett, a jövőelvárásaikat firtató felmérések a participativitást képviselték, a lehetőségek és az elvárások közötti kapcsolatot pedig az alternatív jövők teremtették meg. Az akadémiai jövőkutatás tehát nyitott a társadalom felé, amennyiben az objektív adatok elemzése, a modellezés mellett a civil társadalom tagjainak véleményére, jövőorientáltságának kérdésére is kiterjed.

Fontos eredmény, hogy szinte mindegyik nagy egyetemünkön foglalkoznak a jövőkutatás különböző — elméleti, filozófiai, technológiai — aspektusaival. A Miskolci Egyetemen például jelenleg összehangolt kutatómunka folyik, amelynek eredményeként a jövőkutatás erős részt képvisel a gazdálkodástani és a környezetvédelmi tárgyakban.

A Budapesti Corvinus Egyetemen 20 éven át önálló Jövőkutatás Tanszék koordinálta a jövővel kapcsolatos kutatásokat és tantárgyakat. Doktori képzésen belül egyedül a BCE jeleskedik fontosságuk az emberek számára alprogrammal, a Gazdaságinformatika Doktori Iskola keretében, óta.

Sok fiatalhoz jutott jövőkép, jut el az a szemlélet, amit a jövőkutatás képvisel. Reményeink szerint utat tör a jövőről való felelősségteljes gondolkodás és az igény, hogy a hétköznapi döntéseket is jól átgondoltan kell meghozni.

Jövőkutatás, jövőkép

Oktatáskutatással a hetvenes évektől foglalkozott, az Oktatáskutató Intézet és az Országos Közoktatási Kutatóintézet jövőkép. Educatio: Előzetesen az életpályádról szeretnénk képet kapni. A főbb tanulmányi, szakmai állomásokról, munkahelyekről. Surányi Bálint: Talán a legérdekesebb, hogy az elemi iskoláimat ben kezdtem el, tehát Magyarország hadba lépésekor.

Majd ban, a Nagy Imre kormányprogram idején kezdtem el az egyetemet, ben végeztem. Ebből az is következik, hogy mint tanuló, magáról fontosságuk az emberek számára iskolarendszerről a koromnak megfelelően, de kivételes rálátásom volt, a Horthy-korszakról, a koalíciós korszakról, a Rákosi-korszakról és az ig vezető dolgokról személyes élményeim vannak.

Az iskola egyfajta rálátást is adott nekem. Az egyetemen történelem szakos tanári diplomát szereztem, de sosem tanítottam. Az első munkahelyem az Akadémia Történettudományi Intézete volt, ahol középkori témával foglalkoztam. A következő munkahelyem a Magyar Rádió és Televízió Közvéleménykutató Osztálya, ahol kutatóként dolgoztam. Ezután kilenc évig a Központi Statisztikai Hivatal Közgazdasági Főosztályán és Társadalomstatisztikai Főosztályán készítettem elemzéseket.

Ennek már volt oktatási — ifjúsági vonatkozása, mivel egy kutatást vezettem, amely a munkába jövőkép első éveit vizsgálta különböző iskolai végzettségű csoportoknál. Ezt követően a Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében voltam kutató, ahol a társadalmi tervezésnek nevezett tevékenységkörön belül az érdeklődésem az oktatás felé fordult. Az oktatáskutató szakmával valójában egy véletlen következtében kerültem kapcsolatba. Kozma Tamás, aki akkor az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának volt a tagja, úgy gondolta, hogy a tervezés egy komoly dolog, és engem mint a Tervgazdasági Intézetben ilyesmivel foglalkozó kutatót meghívott, bemutatott, lényegében ezáltal törzskönyvezve lettem.

  • Jövőkutatás, jövőkép | Pedagógiai Folyóiratok
  • Forrás: Saját szerkesztés Marcia, ; in Cole-Cole, alapján 1 Elért identitás: az ebbe a kategóriába tartozó fiatalok már túlvannak pályaválasztási döntésükön, és céljaikat ezen döntési eredmény mentén követik és valósítják meg.
  • Jövőkép és alapértékek
  • Játékok látássérült gyermekek számára

Ebben más véletlen is közrejátszott. Amikor Knopp András oktatási miniszterhelyettes lett, az akadémiai szféra vezető embereiből egy magán konzultációs csoportot akart magának fabrikálni.

Ez egy nagyon erős szakmai fontosságuk az emberek számára volt, amelyhez én elég botcsinálta módon kerültem, de amikor Gazsó Ferenc, a csoport egyik tagja megalapította az Oktatáskutató Intézetet, úgy gondolta, hogy a tagok közül én vagyok olyan szabad ember, akit talán magához tud venni.

Többször meghívott és végül a Tervgazdasági Intézetből alapító tagként től az Oktatáskutató Intézetben kezdtem dolgozni, tudományos tanácsadóként, tíz évig. E: Milyen jövőkutatás-jellegű tevékenység zajlott a Tervgazdasági Intézetben? Hivatalosan nem folyt jövőkutatás, bár működött egy Távlati Tervezési Főosztály, akiknek a tagjai egyénileg érintettek voltak a témában.

Munkahelyi szobatársam egy jövőkutató csoportnak vagy társaságnak volt a tagja, eljárt ülésekre. Ilyen módon volt arról képem, hogy mi fut jövőkutatás címén.

De túlzás lenne azt mondani, hogy ez társadalmi szinten zajlott. A hivatalos és informális körökben egyaránt a tudományos-technikai forradalom volt az általánosan elfogadott perspektíva, és ennek mindenféle módszerrel való megtámogatása. A hasra ütéstől kezdve a Monte Carlo módszerig jövőkép mindennel próbálkoztak, de komoly eredményekkel nem járt. Aztán nagyjából ugyanebben az időben, környékén jelent meg a Római Klub első jelentése.

Ez nagy hatással betört Magyarországra is, ajnározták, vitatták. Ez alapján nagyon átalakult az addigi frazeológia, a verőfényes jövő helyett a növekedés határait elemezve. E: Kapcsolódott fontosságuk az emberek számára konkrét tervezési feladathoz a Tervhivatalon belül? Tudniillik épp ebben az időpontban az új gazdasági mechanizmus nevű gazdaságirányítási reform az lényegében a tervhivatal legtöbb főosztályának feladatkörét megváltoztatta.

Sokkal kevesebb operatív funkció maradt náluk, a tervutasításos rendszerben végzett feladatkörük megszűnt. Ugyanakkor egyes szférákra — közigazgatás, oktatás, egészségügy — a mechanizmusreform nem vonatkozott. Következésképpen a hivatalon belül jövőkép váltak a leginkább operatív területekké, a kérdéseknek a relatív súlya is megnőtt. A távlati tervezési főosztály is ebben volt erősen érdekelt. Ennek akkoriban Illés János volt a vezetője. Ebben a korszakban valójában sok múlt azon, hogy voltak-e olyan emberek, akiknek saját ügyük volt, melyet megpróbáltak érvényesíteni.

jövőkép, fontosságuk az emberek számára

Ilyen volt Timár János, aki osztályvezetőként dolgozott a főosztályon és munkaerő-kérdésekkel foglalkozott. Cravero Róbert főosztályvezető és Hetényi István elnökhelyettes, későbbi pénzügyminiszter pedig hallgatott rá. Timár rögeszméje az volt, hogy a fő veszélyt a túlképzés jelenti, valamint az, hogy Magyarországon — az aktuális trendeket figyelembe véve — nagyon jelentős segédmunkás-hiány prognosztizálható. Az es párthatározat után volt egy bizonytalanság, mert az első Ratkó-nemzedék akkor került egyetemre.

Ebben a helyzetben ő elérte azt, hogy részarányosan se növeljék meg a felsőoktatási férőhelyek számát.

További a témáról