Látomás mondás, Idézetek az álmodozásról
Tavasz és nyár, ősz és tél és tavasz úszik egymás után, úszik az ablakom előtt!
Éveken át feküdtem és néztem, ahogy elúsznak és számoltam az éveket, a szívem néha összecsomózta a rettegés, hogy örökké fogok élni! Edgar Lee Masters 0 Ötven esztendős embernek nem lehet túlságosan muzsikás a kedve.
A negyven esztendősnek igen: akkor lép be az ember - úgy tartják - "a férfiak titkos rendjébe"; akkor nevezik ki - ha kedvezően alakulnak a dolgok - a tábornokokat és a professzorokat; akkor még delelőn érezheti mindenki magát, fent, a tetőn; még van idő; még magasan áll a nap. Ötvenegy esztendősen is elviselhető már a látomás; nemsokára alkonyodik ugyan, megy majd a nap lefelé, de addig még, a harangok jöveteléig, csak lesz még egykét évtized, talán három is, a zavartalan munkához.
De ötven évesen? A küszöbön? Hitetheti magát ugyan az ünnepelt, hogy semmi még, semmi, sok volt a rossz idő, eddig inkább csak magot szórt, csemetét gondozott, még ezután jön ideje a betakarításnak - de a leltárkészítést el nem halaszthatja.
Születésnap 0 Az látomás mondás élet nem adatott meg nekünk. Helyette azt az illúziót kaptuk, hogy amíg élünk, ugyanazok maradunk, akik mindig is voltunk. S ebbe a hazugságba mélyen belerágjuk magunkat.
Ezért nem tudunk jól megöregedni. Az öregedés számunkra azt jelenti, hogy Látomás mondás részvét nélkül kifoszt bennünket. De Istenre még a képzeletünkben is nehéz haragudni - túlságosan hatalmas a mi dühünk érvényesítéséhez.
Tehát könnyebb megtagadni őt. Vagy a Sátánnal helyettesíteni.
S a legkönnyebb a szeretett embert - nőt vagy férfit - felelőssé tenni azért, hogy kapcsolataink kiégnek, elromlanak, az imádott lélek csalódást okozó átokká válik, kellemetlen szemtanúja lesz indulásunk elkerülhetetlen kudarcainak.
