Szem látás mi következik

Homályos látás

Az ideghártyának az érhártyával közvetetlenűl összefüggő része a festékes hámréteg Lényegében fekete szemecskékből, fuscinszemecskékből áll. A hámsejtekben a szemecskék sötétben a sejt alapjában gyűlnek meg és a világosság hatása alatt, elhagyva helyüket, a részben e sejtekbe merülő pálczikák és csapok 2 közé terjednek.

Ezek a festékszemecskék vörös színű anyagot, a retina-bibort, állítják elő, mely az ideghártyát pirosra festi.

A fény hatása alatt a retina-bibor elhalványúl, sötétben pedig újra képződik. A hámrétegen belül következik az ideghártya pálczika-csaprétege 2mely az ideghártyának a látó idegrostok végágaival összefüggő tulajdonképeni végkészüléke.

A pálczikák és csapok sejtek; nevöket külső tagjaik pálczika- illetve csapszerű alakjától kapták. Mindkétféle képleten tudniillik külső és belső tagot különböztetünk meg. A elüt a látástól tag a festékes hámsejtekbe merül be és a pálczikán hosszú pálcza- a csapon rövid kúpidomú; mind a kétféle külső tag egyneműen fénylő.

Hogy működik a látás?

Ezeket festi pirosra a retina-bibor. A két képlet belső tagja finoman szemecskézett protoplazmaszerű sejtnek tekinthető. Külső végén sokszor ellipszoidalakú rostos testet lehet látni, belső végétől pedig magszerű duzzanattal ellátott finom idegrost indúl ki. Ez a magszerű duzzanat a rostkészülékkel egyetemben alkotja az ideghártya negyedik, külső magvas rétegét.

A pálczikák 0. A rövidebb pálczikák hossza 0.

A sárga folt közepén csupán erősen kifejlődött csapok vannak. Az ideghártya itt vékonyabb, az idegrostréteg és a belső szemecskés réteg lásd alább teljesen hiányzik; az idegrostok a szomszéd területről húzódnak a csapokhoz.

Miért romlik a szemem és mikortól javítható a látásom lézerrel?

A hol a kép legkeskenyebb, ott van a sárga folt középponti gödre, a szemnek legélesebben látó helye. Jól lehet látni az ábrán, miképen húzódnak az idegfonalak az oldalakról a középponti, vagyis az ideghártyagödör felé. Ezentúl az egyes csapokat pálczikák veszik körül.

Mennél közelebb jutunk az ideghártya széléhez, annál ritkábban lehet csapokat találni és az ideghártyának a sugártesttel összefüggő fogazott szélén az idegelemek általában teljesen hiányoznak; itt az ideghártya már csak kötőszövetből áll. Az ideghártya sárga foltján ejtett metszet.

Az ideghártya 2.

Mi okozhat látászavart?

Az ötödik vagy külső szemecskés rétegben finom idegszálak vannak, melyek a negyedik réteg magszerű duzzanatától eredve, a belső magvas réteg 6 sejtszerű megvastagodásaihoz vezetnek. E megvastagodások tulajdonképen apró, kétnyújtványú idegsejtek. Az idegfonalakból álló belső szemecskés réteg 7 után következő idegsejtréteget 8 több nyújtványú idegsejtek alkotják, mely sejteknek, az idegrostrétegbe 9mint idegrost tengelyfonalába, folytatódó egy-egy tengelyfonal-nyújtványuk és számos protoplazma-nyújtványuk van.

Az izgalom mindezen ideghártyaelemeken a pálczika-csapoktól a kilenczedik réteget alkotó idegrostokig érintkezés útján terjed. A sejtek itt is, mint az idegrendszerben általában, úgy látszik, finom idegfonalaik közvetítésével nem függnek közvetetlenűl egymással össze, hanem csak érintik egymást.

Végre az idegrostréteget a szem belsejétől, a kötőszövettől alkotott belső határoló hártya 10 választja el. A látó idegbenidegrostot számláltak meg; minden idegrost az ideghártyában egy idegsejtből indúl ki; az szem látás mi következik protoplazma-nyújtványai úgy terűlnek el az ideghártyában, hogy csap és mintegy pálczika esik egyetlen idegsejtre, illetve rostra. A szem belsejét átlátszó, a fénytörésben közreműködő közegek töltik be.

A porczhártyán belül A szemlencse Külön tok zárja körül a szemlencsét alkotó Emberi szemlencse vízszintes keresztmetszete. A rostok rétegzetesen vannak elrendezve, úgy, mint a ik ábrán látható.

Mi a lusta szem?

E szerint, a felületes rostréteg a legkevesbbé domború; mennél mélyebben fekszik a rostréteg annál szem látás mi következik. A mélyebb rostok anyaga tömöttebb is a felületesebben fekvőkénél. A szemben a lencse nincsen szabadon elhelyezve, hanem külön szalag, a ZINN-féle őv Ez az őv ugyanis egyik végével a lencsének elülső, a szivárványhártya felé fordított oldalához van odanőve, másik vége pedig a sugártest azon helyétől indúl ki, melyen az ideghártya fogazott széle van, mely utóbbi mögött a sugárizom található.

A ZINN-féle őv állandóan meg van feszülve és e szem látás mi következik bizonyos mértékben nyomja a lencsét a mögötte levő üveg-testhez A sugárizom összehúzódása alkalmával a rögzítő szalagot, kisebb-nagyobb mértékben, ellazítja, minek következtében a lencse megfelelő kisebb nyomás alá kerül.

Az üvegtest Finom hártya zárja az üvegtestet körül. Mikroszkóp alatt az üvegtest folyó alapanyagában gyöngéden szemecskés kerek maggal ellátott, átlátszó sejteket lehet találni.

Retinoschisis

A szem csarnokvize, a szemlencse és üvegtest, a szem belsejét egészen kitölti úgy, hogy a szem ideghártyáját és burkait szem látás mi következik mértékben feszíti és nem engedi, hogy a szem összeessék vagy ideghártyája az érhártyától elváljék. Ezt a belső szemüregi nyomást mm magas higany-oszlop nyomásával megegyezőnek találták. E miatt a szem nincsen is úgy elrejtve, mint a halló szerv lényeges részei, hanem lehetőleg szabadon, a fénynek hozzáférhetően, fekszik a szemgödörben.

A szemgödör maga zsírban gazdag párnának tekinthető, melybe a szem úgy illik bele, mint a czombcsont izülő feje a csipőizület izvápájába.

Mivel azonban a szem nagy része szabad, külső hatásoknak ki van téve, azért arról is van gondoskodva, hogy ártalmas hatások elől lehetőleg megvédhessük szemünket. Ezt a védelmet főleg a szemhéjak és a könnyvíz teljesítik.

A szemhéjak pillái megakadályozzák kisebb testrészeknek, mint milyen a por, bejutását a szembe.

Folytonos mozgásaikkal a szemhéjak letörlik a porczhártyáról a netalán reászállott port és megnedvesítik a porczhártyát. Sőt a szemhéjak a szemet a túlságosan erős s e miatt az ideghártyára nézve veszélyes fény hatása ellen is megvédik.

Ember felső szemhéjának keresztmetszete.

B kötőhártya, C szempillaszőr, G Meibom-féle mirigy, L szemhéj alsó széle, M a szem záró izmának keresztmetszete. Mennél szem látás mi következik közelítjük egymáshoz a szemhéjakat, annál kevesebb fény jut a szembe és megfordítva. Igy véd- jük példáúl szemünket akkor, midőn a fényes Napba nézünk. Ilyen mirigy van a szemhéjban; mindannyinak kivezető csöve a szemhéj belső szélén nyílik.

Látásjavító szemmasszázs

A mirigyek maguk zsírnemű anyagot választanak el és bezsírozva tartják a szemhéj belső szélét, miáltal a könnyvíz kifolyását az arczra megakasztják. A szemhéjak külső felületét különben a bőr, belső felületét Ez a kötőhártya lényegében finom nyálkahártya, mely köröskörül a szemtekére átmegy és hozzáférhető szabad részeit bevonja. Még a porczhártyát is a kötőhártya hámjának folytatását alkotó hámsejtek fedik.

Keratoconus

A szemrést nyitva tartja a felső szemhéjemelő izom és az alsó szemhéj súlya, mely miatt az utóbbi leesik; zárja a A könnymirigy a szemgödör külső zugában, a szemteke mellett van elhelyezve. Váladéka, a könnyvíz, az elválasztó mirigy kivezető csövein keresztül, a külső szemzugban a szem és szemhéjak közt a kötő hártyától alkotott redőbe nyílik; innen terjed azután, minden szemhéjmozgással, egészen a belső szemzugig.

A könnyvíz a szem egész külső felületét nedvesen tartja. Minthogy a könnymirigyek rendes körülmények közt is több könnyvizet választanak el, mint a mennyi a szemen elpárolog, gondoskodva van arról, hogy a feles könnyvíz onnan elvezettessék. A szemhéjak és szemteke közt a belső szemzugig eljutott könnyvíz, itt egy szélesebb könnytócsában gyűlik meg.

Minden szemhéj belső szélén van egy nyilás, mely egy közös csatornába, a könnycsövecskébe s ebből a könny-orrjáratba vezet. Ezen keresztül kerül a felesleges könnyvíz a könnytócsából az orrba.